Nagyon szeretem olvasgatni Márai naplóit! Jó olvasmány három percre, két órát bújva, elmélkedve, merengve. Magunkon gondolkodva, magyarokon, amerikaikon, olaszokon, irodalmon, történelmen. Mindenen. Majdnem. :)

De valahogy ,,természet és Márai", nem sok kép jut eszembe!

Viszont itt egy 1959ből: ,,A fák az út mentében - az eukaliptusz, a magnólia, a baniana, ez a növényi Laokoon-csoport, különösen ,,antropomorf" képzeteket keltenek, mint Itáliában a fügefa... Süt a nap, az óceán nyugodt, szó szerint ,,csendes". Az ős-test higanyosan ragyog a fényben. A sziklás part vadregényesen deklamáló, mint az olasz Riviéra Ravello környékén. De a Pacific partján a növényzet nem olyan domesztikált, mint a Közép-tenger partvidékein. A pálmák itt borzasak, izmosak. A természet itt még nem szelídült meg, mint általában az európai tájban. A különös fák süvöltve-üvöltözve ágálnak és hajladoznak az óceán partján a szélviharban. A mimózafák borzonganak, teleszórják az utat sárga hajzatuk gyapjas-bolyhos fürtjeivel."

Márai Sándor, Napló 1958-1967.