Az olvasunk blogon szeretnék egy állandó rovatot. Meg fogok kérdezni sok-sok embert, hogy melyik az a pár sor, amelyiket leggyakrabban felidéz egy könyvből. Vagy, amelyikre legszívesebben emlékszik vissza. Esetleg, amelyiken a legtöbbet röhögött.
Persze, hogy Moldova Ferencvárosi koktéljában vannak a legemlékezetesebb sorok, de az utóbbi időkben, mégis A Könyvtolvaj egy-két bekezdése ugrik be folyton.
,,1936 volt. Az olimpia. Hitler olimpiája.
Jesse Owens a 4x100 méteres váltó utolsó futójaként beérkezett a célba és megnyerte negyedik aranyérmét…
Az egész család a nappaliban volt, amikor ő kilopózott a konyhába. Kivett egy faszenet a kályhából, és jól megmarkolta kis kezével. – Akkor hát most – mosolygott. Készen állt.
Szépen, vastagon bedörzsölte magát a szénnel, míg teljesen fekete nem lett. Még a haja is kapott belőle.
Majdhogynem tébolyodott mosollyal nézte a tükörképét az ablakban, és csak úgy rövidnadrágban és trikóban csendben ellopta a bátyja biciklijét, aztán tekerni kezdett az utcában a Hubert-pálya felé. Az egyik zsebébe eltett még néhány széndarabot, ha egy része lekopna róla. …
A rozsdás bicikli a Hubert-pálya kerítésénél állt meg, és Rudy átmászott rajta. Leugrott a másik oldalon, és vézna lábaival futni kezdett a százméteres síkfutás startvonalához. Suta mozdulatokkal, lelkesen bemelegített. Kis mélyedéseket vájt a földbe a starthoz.
Várva a megfelelő pillanatot, először csak járkált körbe, gyűjtötte a kellő koncentrációt a sötét ég alatt, miközben a hold és a csillagok figyelmesen nézték.
Owens remekül néz ki – kezdte kommentálni a versenyt. – Ez lehet a legnagyobb diadala mind közül.
Kezet fogott a többi odaképzelt atlétával, és sok szerencsét kívánt nekik, pedig tudta… Nincs esélyük.
A startbíró intett nekik, hogy menjenek előrébb. A Hubert-pálya megtelt nézőkkel, körös-körül óriási tömeg. Mindannyian ugyanazt kiáltozták: Rudy Steiner nevét – akit most Jesse Owensnek hívtak. Minden elcsendesedett.
Csupasz lába megfeszült a talajon, érezte a földet a lábujjai közt. …
Még azt is érezte, ahogy a célszalag elszakad a mellén, amikor elsőként berobbant a célba. Ő a leggyorsabb ember a föld kerekén.
Csak a tiszteletkör alatt kezdődtek a bajok. A tömegben ott állt az apja, épp a célvonalnál, mint valami mumus. …
Was ist los? – mondta a fiának, amikor az ott állt előtte tetőtől talpig faszénben. …
Markus Zusak: A könyvtolvaj, Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2010., 63. oldal
